December 13 - Luca Mestorini naplója (3.)

 November 20. Hétfő

Úgy keltem fel, hogy semmi kedvem nem volt csak azért bemenni a próbaterembe, hogy a hülye adventi naptárhoz felvegyük az anyagot. Nagyon rosszul aludtam éjszaka, és még alig láttam ki a szememen, amikor kitámolyogtam a konyhába. Ráadásul olyan trágya idő volt, hogy ünnepi helyett inkább világvége hangulatom lett. Meg is kérdeztem Luciát, miközben elém rakta a kávémat, hogy mégis ki volt az a barom állat, aki kitalálta ezt az egész adventi naptáras dolgot. A csajom, aki ekkorra már kivitte a kutyát és feltehetőleg már a reggeli zumbáján is túl volt, felnézett a bögréjéből, és csak annyit mondott: Te. Ugyan ki más lett volna, tényleg.

Így aztán kelletlenül belebújtam a mikulásos zoknimba, Lucia előszedte a szekrényből a “Boldog karácsonyt, te mocskos állat”-feliratú bögrémet meg egy zacskó forrócsokiport, én meg, mint Ebenezer Scrooge és a Grincs szerelemgyereke, mentem a próbaterembe.

Arra értem be, hogy Elio és Livio az égősort akasztották fel az ablakba, Andre pedig a csúnyácska műfenyőt díszítette, miközben elváltoztatott hangon énekelte a Santa Claus Is Coming to Town-t. Látva, hogy mennyire komolyan veszik ezt a bődületes baromságot, elszégyelltem magam. Úgy döntöttem, inkább bejövök még egyszer. És jól levideózom az egészet. Ha másra nem, bevezetőnek jó lesz. A rajongóink imádni fogják. Mind a 300.

Különben lehet, hogy a felvett dolgok felét nem is fogjuk felhasználni. Ami kár, mert elég jól sikerültek. Vagy legalábbis mi nagyon jól szórakoztunk. Kezdve azzal, hogy Livio kitalálta, hogy bevonul valami rettenetesen epic zenére, megáll a szoba közepén, letolja a nadrágját, ami alatt ott van a rénszarvasos bokszer, és amint ez megtörténik, az epic zene átvált valami karácsonyi számra. Csak ne a Jingle bells legyen, jegyezte meg Elio. Mert az most inkább Jingle balls, kontrázott rá Andre. Vagy Dick the Halls, tettem hozzá, és ezt még Livio is értette, pedig ő alig tud angolul. 

Az átköltött God Rest Ye Merry Gentlemen már túl nagy falat volt neki, de nem bánta, mert így ő volt az egyetlen, aki egyszer sem röhögött bele a felvételbe. Nem tudom, hányszor kellett újravenni azért, mert valamelyikünknek épp akkor jutott el az agyáig, mit énekel. Megbeszéltük, hogy csak ennek a bakijaiból csinálunk egy külön videót, mert nagyon vicces, hogy amíg mi hárman pukkadozunk a röhögéstől, Livio boldog tudatlanságban énekli tovább a fonetikusan leírt sorokat (Dö resztrúm dór szed dzsentlömen). Azért utána ő is megnézte fordítóval, hogy mit jelent, és rögtön megértette, mi bajunk van.

November 21. kedd

Azért ma már próbáltunk is. Sokat. Utána beugrottunk Andréékhoz felvenni pár snittet az ikonikus karácsonyi filmjelenetes videóhoz, mert az ő fürdőszobájuk a legalkalmasabb az ilyesmire. Ez van, egy zuhanytálcában nem lehet a Titanicot felvenni. Tudom, hogy az nem egy karácsonyi film, de van az a rész az Igazából szerelemben, amikor Liam Neeson (aki most én vagyok) meg a kisfia (Livio) azzal próbálják meg a srác szerelmi problémáit megoldani, hogy megnézik a Titanicot. Úgyhogy Andre és Elio felmásztak a kád szélére, mi pedig próbáltuk röhögés nélkül lefilmezni őket. Nem ment. A Reszkessetek, betörők after shave-es jelenete viszont hibátlan lett (köszi, Elio), Livio pedig kegyetlen jó Bruce Willis volt a Die Hard-os részben.

(A kép forrása: https://unsplash.com/photos/brown-gift-boxes-with-white-string-lights-ZQR6tUBPAxw)

Ez pedig az átköltött God Rest Ye Merry Gentlemen: