December 2 - Santa Claus Is Coming to Town
Luca:
Belenéztem a tükörbe, és megállapítottam, hogy nem lettem fotogénebb. Egy kicsit felborzoltam a hajam, hogy kinézzen valahogy, majd az ingem zsebéből előhúztam egy zöld díszgömböt, és beakasztottam a fülbevalóm helyére. Ekkor Livio lépett ki a vécéből, de az új kiegészítőm láttán majdnem visszafordult.
– Jesszusom, az meg mi? – mutatott a fülemre.
– Díszgömb. Luciától kaptam kölcsön. Kéred a párját?
– Inkább a halál - rázta a fejét Livio, majd távozott.
– Nem értem, mi bajod van. Szerintem tök jó – szóltam utána.
Igazából tudtam, mi a baja. Gyűlöli a karácsonyi slágereket, és most pont egy ilyet készültünk videóra venni. De hát ez van, ha adventi naptárat akarunk csinálni, akkor el kell viselnünk az olyan borzalmakat is, mint a Santa Claus Is Coming to Town.
– A Last Christmas is lehetne – vigasztalta Andre, miközben a mikrofonkábelt tekergette az ujjai között.
Livio erre olyan arcot vágott, mintha meztelencsigát akartunk volna etetni vele. Elio, akin karácsonyi manós póló volt, már lépett is oda a dobosunkhoz, és játszotta is az első akkordokat.
– Last Christmas, I gave you my heart, but the very next day, you gave it away… – énekelte, a második sort már Andréval együtt.
– Hagyjátok abba, vagy kimegyek cigizni!
Teljesen megértem, én se szeretem a Last Christmast, és tudom, hogy a Santa Claus Is Coming to Town se illik egy rockzenekar profiljába, viszont az adventi naptárunkba tökéletes. Így hát beállítottam a telefonomat a többiekkel szemben, hogy mindenki benne legyen, aztán megnyomtam a felvétel gombot. Közben ők is elhelyezkedtek: Livio leült a cajónra, Andre mellé, a szőnyegre, Elio pedig beállt mögéjük a gitárjával. Már csak a basszgitárom és én hiányoztunk.
Nagyon hamar felvettük a dalt; talán mert így kevesebbszer kell meghallgatni, aztán jött a szöveges rész, amiben Andre elmondja, hogy kik vagyunk, mi a küldetésünk és mi Srí Lanka fővárosa. Legalábbis ez volt a terv.
– Öööö… - Andre lenézett a rénszarvasra a pulóverén, majd hátra, ránk. – Bocs, lefagyott az agyam, mit mondok?
– Nem te akartál tévés műsorvezető lenni? – kérdeztem vigyorogva, mire Livio elnevette magát.
– Én? Mikor?
– Nemtom, talán negyedikben.
– Lehet, de utána meg varázsló akartam lenni, és nem lettem – vont vállat.
– Én most is az akarok lenni – jegyezte meg Elio.
– Livio, te mi akartál lenni negyedikben? – kérdeztem.
– Taxisofőr - vágta rá gondolkodás nélkül. Ezt simán el tudtam róla képzelni.
– Én meg természetfilmes.
– Ez sok mindent megmagyaráz - mondta Elio. Persze, mert imádok minden hülyeségről videót csinálni: turné, családi buli, kutyasétáltatás, bármi jöhet.
– Csak aztán megkergetett pár kecske – tette hozzá Andre.
– Ez is sok mindent megmagyaráz – vigyorodott el Livio.
– Mi lenne, ha még egyszer felvennénk a szöveges részt? – váltottam gyorsan témát. Néha még mindig álmodom kecskékkel.
– Sziasztok! Mi vagyunk a Venti Moderati, és idén decemberben készültünk nektek egy meglepetéssel – vigyorgott bele a kamerába Andre fél órával, öt csapóval, és négy ősz hajszállal később. Közben mi játszottuk tovább a Santa Claus Is Coming to Town-t. – Karácsonyig minden nap felteszünk egy ünnepváró videót az oldalunkra, 24-én pedig a Mikulással együtt érkezik az új dalunk, aminek a címét még nem áruljuk el. Tartsatok velünk az adventi időszakban is!
Ahogy leállítottam a felvételt, azon kaptam, magam, hogy izgatott vagyok. Érdekelt, hogy fogadja majd a közönségünk, hiszen ilyet még nem csináltunk. Adventi naptáram is csak kiskoromban volt, csokiból. Persze sose bírtam kivárni, és mindig előre kinyitottam az ablakokat. Most ezt nem csinálhatom meg.
– Hé, Luca! - A gondolataimból Elio zökkentett ki. – Hogy is volt az a dolog a kecskékkel?
(A kép forrása: https://unsplash.com/photos/man-in-black-shirt-playing-piano-Itc1qMj7L_g)
(Aki nem ismeri a Santa Claus Is Coming to Town-t, az itt megtalálja)
Megjegyzések
Megjegyzés küldése