December 3 - Luca Mestorini naplója (1.)
2023. Október 16. Hétfő
"Vonulj stúdióba!" - mondta Hamlet Opheliának. Vagy valami ilyesmi. Ha Ophelia nem is, mi bevonultunk. Ahhoz ugyanis, hogy karácsonyra ki tudjuk hozni az új számunkat, októberben fel kell vennünk, hogy beleférjenek az utómunkálatok, a klipforgatás meg minden, hogy az új dalt aztán oda lehessen tenni a fa alá.
Francesco, a hangmérnökünk piros kötött pulcsiban várt bennünket, rajta táncoló mézeskalács emberkékkel. Mi csak pislogtunk nagyokat, hogy most ennyire elnéztük a naptárat, vagy mi van, mire Fra közölte velünk, hogy ő karácsonyi számra készült. Mondtuk neki, hogy nem, karácsonyRA készülünk új számmal, de az nem karácsonyi lesz. Különben is, milyen karácsonyi dalt írna egy rockzenekar? Nem tudom eldönteni, hogy Fra ettől most csalódott lett, vagy megkönnyebbült. Később Elio megsúgta, lehet, hogy ő a hibás, amiért a hangmérnök félreértette a dolgokat. Vagyis direkt volt. Valahol sejtettem.
Összeraktuk a dobszerkót, közben megismerkedtünk Hectorral, a stúdió urával és parancsolójával: egy hatalmas fekete kandúrral. Vagy hát ex-kandúrral, mert golyói már nincsenek. Vetett ránk egy megvető pillantást, majd kisétált. Amíg Livio és Fra a dobokat hangolta, Andre próbált vele haverkodni. Azóta még lesajnálóbban néz ránk.
Ebéd után felvettük párszor a dobot, egyelőre egyik rosszabb, mint a másik. Livio tartott egy naggyon hosszúúú cigiszünetet, addig mi Fra-val még egyszer átbeszéltük az elképzeléseket. Végül sikerül felvenni a dobos részt. Ütős lett. Szó szerint.
Október 17. Kedd
Mindenkinek beakadt ez a karácsonyi dolog, mert reggel (na jó, 10:30-kor), anélkül, hogy összebeszéltünk volna, mindenki valami karácsonyi cuccban jött be: én felvettem a Mikulásos zoknimat, Andre szerzett egy karácsonyfás partiszemüveget, Livio rénszarvasos gatyát vett fel, Elio pedig egy Merry Grinchmas- feliratú pólót. Ez kicsit ellentétes a személyiségével. Meg is jegyeztem, hogy ez Andréhoz jobban illene, mire ő a maga elegáns módján megmondta, hova menjek és ott mit csináljak (Már tudom, idén mit kap tőlem karácsonyra). Mondjuk, ma extra mogorva volt, mert reggel óta küzd a takonnyal (sajnos nem ő áll nyerésre), ráadásul Hector is tojik a fejére. Metaforikusan. Persze, az énekesek mindig akkor fáznak meg, ha stúdióba vonulunk.
Így ma a gitár meg a basszus volt soron. Meg némi billentyű. Ebédszünetben Livióval kitaláltuk, hogy veszünk pár díszt a stúdióba, ha már elkezdtünk itt ünnepelni. Egy áruházban kötünk ki, ahol találunk is karácsonyi cuccokat. Volt egy rénszarvasfigura, az úgy nézett ki, mint Professoressa Rossi, a földrajztanárunk, csak neki nyilván nem volt agancsa. Hogy melle miért van egy rénszarvasnak, azt nem értem, de így még jobban hasonlít Professoressa Rossira. Lefotóztam, és elküldtem Andrénak, hogy őt is kísértse az emléke. Azt hiszem, tudom, hogy én mit kapok majd tőle karácsonyra.
A basszus pipa, én kész vagyok, nekem már csak vokálozni kell. Meg csörgőzni, már ha Livio hagyja, hogy "hozzányúljak a tojásaihoz." (That's what he said.) A gitár még nem, mert Eliónak eszébe jutott valami, és azt próbálgatták Francescóval. Hector is not impressed.
Este Elio beküldött egy képet a csoportba egy jobb napokat látott műfenyőről, hogy holnap vigyünk díszeket.
Megjegyzések
Megjegyzés küldése