December 9 - Casting

 Pietro:

– Hát, ez siralmas – sóhajtott fel Luca, ahogy végignézett a padján sorakozó figurákon.

Volt ott Han Solótól kezdve Tini Nindzsa Teknőcökön át egy Kinder tojásból származó vízilóig minden, de egyiket se tudtam elképzelni egy betlehemi jászolban.

– A Tini Nindzsákat még értem, mert kopaszok, de Csubakka miért? – tette fel Andre a kérdést, ami bennem is azóta motoszkált, hogy Luca kivette a vukit a táskájából.

– Hogy Han Solo ne legyen egyedül – vont vállat. – Amúgy meg a Jézuska nem kopasz. Vagy hol láttál te kopasz Jézuskát?

– Az Uffizi-képtárban. Egy egész terem tele van kopasz Jézuskákkal.

– Szerintem rosszul emlékszel – mondtam. – De legalább most már értem a vízilovat – emeltem fel a kinderfigurát a padról. – Amúgy ez egy nőstény. Virág van a füle mögött.

Erre Luca elnevette magát, Andre pedig kikapta a kezemből a vízilovat, hogy jobban megnézze.

– Basszus, rosszat hoztam el – mondta. – De a koncepciót értitek, nem?

– Ja – bólogatott Luca. – És a víziló sztornó.

– Akkor még mindig Anakin Skywalker áll nyerésre – állapítottam meg.

– És ő is túlkoros – tette hozzá Luca.

– A Jedi templomban is ezt mondták neki – jegyezte meg Andre, bocsánatkérő pillantást vetve a műanyag kisfiúra.

– Hello, srácok – Gianna Allegri tette le a táskáját a pad mellé.

Felsőben osztálytársak voltunk, akkor nagyon furának tartottam. Mindig olyan filmekből és könyvekből idézett, amiket senki más nem ismert. Meg voltam róla győződve, hogy ezeket ő találta ki, mert kizárt volt, hogy létezzen olyan film, aminek Gyalog galopp a címe (Később igen meglepődtem, amikor láttam a tévében). Aztán egyszer megláttam nála A Gyűrűk urát. Még mindig az a kedvenc könyvem. Nem mondom, hogy megkedveltem Giannát, de már nem éreztem késztetést, hogy eldugjam a tolltartóját, valahányszor kiment a teremből.

Most csak angolra járunk együtt, és már nem olyan fura. A gimiben valahogy jobban megtalálta a helyét. Megismerkedett pár hozzá hasonló csodabogárral, belépett a suliújsághoz, és most ő írja a karácsonyi műsort. Amikor tavaly Miss Oliveri szétültetett minket, mert végigkommentáltuk a filmet, amit az órán néztünk (nem emlékszem már, melyiket), akkor Andre Gianna mellé került. Azóta egész jóban vagyunk vele.

– Bocs, hogy elfoglaltuk a helyedet – mondtam, mire ő csak legyintett, hogy még úgysem ül le.

Már éppen indult volna kifelé, amikor megakadt a szeme a padra kirakott figurákon.

– Mit csináltok? – kérdezte.

– Keressük a Jézuskát – felelte Luca, mire Gianna kissé összevonta a szemöldökét.

– Ez valami akciódráma lesz? – kérdezte. – A Jézuska nyomában, és akkor a Tini Nindzsák meg Han Solo mennek megkeresni a Kisjézust? Kövessétek a Halálcsillagot, majd az mutatja az utat?

Mi hárman csak pislogtunk rá, miközben az agyában már kezdett kibontakozni valami forgatókönyv, ahogy a tekintete ide-oda ugrált a figurák között. Na, az ilyenek miatt tartottam Giannát furának.

– Nem ők keresik a Jézuskát – helyesbített Andre –, hanem mi.

– Ők a jelöltek – tettem hozzá, és ez így borzasztóan hangzott. Főleg, hogy Han Solóról, Anakin Skywalkerről, a Tini Nindzsa Teknőcökről és egy nőstény vízilóról beszéltünk.

– Ó, szóval castingoltok – pontosított Gianna, azzal újra végigjáratta a tekintetét a figurákon. – Nem túlkorosak ők ehhez? Vagy ti passiót is csináltok?

Mindhárman a fejünket ráztuk. Gianna bólogatott, majd visszalépett a táskájához és kivette a jegyzetfüzetét. Látszott rajta, hogy közben jár az agya.

– Hajrá – mondta, azzal ott hagyott minket.

– Ez tuti benne lesz a karácsonyi műsorban – jegyezte meg Luca.

Ebben biztosak voltunk. A megoldáshoz viszont még mindig nem kerültünk közelebb.

– Akár vehetnétek is egyet a vásárban – vetettem fel.

– Az úgy nem jó, mert mit csinálunk vele utána? – vetette ellen Andre.

– Nézd, József, ikrek – röhögött fel Luca, majd megrázta a fejét. – Nem, az úgy nem az igazi.

– Különben meg az idei felhozatal rémes – tette hozzá Andre. – Az összes Kisjézus csúnya. Anyám idén akart pár új állatot a miénkbe, és akkor megnéztem. Viszont, ha szeretnétek kengurut, azok jól néznek ki.

– Kengurut? – csodálkoztam rá. – Ki tesz kengurut a betlehemébe?

– Nem tudom, az, aki homárt is.

– Miért,több homár is jelen volt Jézus születésénél? – vigyorgott Luca, nekem pedig beugrott, melyik film miatt ültettek szét minket.

– Csak annyi, ahány kenguru – vágtam rá, mire mindhárman elkezdtünk röhögni.

(A kép forrása: https://unsplash.com/photos/selective-focus-photography-of-four-lego-mini-figures-CH6-cfiY2Yo )