Nulladik bejegyzés: Mi is ez?

-

 Kedves Látogató!

Ez itt a Venti Moderati zenekar blogja, egy adventi kihívás, egy emberkísérlet. Az elmúlt években többször csináltam adventi fanfiction kihívást, vagyis minden nap írtam egy rövid történetet, ami valamilyen fandomhoz kapcsolódott. Idén egy teljesen random ötletnek köszönhetően elhatároztam, hogy kipróbálom ugyanezt saját karakterekkel is. A Venti Moderati még nyáron jutott eszembe, amikor különböző hátterű zenészeket eresztettem össze egy nemzetközi alkotótáborban (akkor még nem volt nevük), aztán elkezdett foglalkoztatni a saját történetük.

Mire lehet itt számítani? 24, karácsonyi témájú rövid írásra; lesznek közöttük olyanok, amelyek együtt adnak ki egy összefüggő történetet, de önálló sztorik is; lesz olyan, ami kidolgozottabb, és biztos olyan is, ami totál hülyeség. Lehet, hogy karácsonyig nem is érek a végére, lehet, hogy a felénél rájövök, hogy nem működik ez az egész - ettől emberkísérlet. Biztos lesz olyan nap, amikor nem tudok új sztorit felrakni, de olyan is, amikor egyszerre feltöltök három bejegyzést, mert pótlom a kiesett napokat (például most).

Tarts velem a toszkánai Montevarchiba, nézzük meg, hogyan készül a Venti Moderati a karácsonyra, és hogy mi lesz ennek az emberkísérletnek a vége.

Jó olvasást!

Bogi


(A kép forrása: https://corrieretoscano.it/italia-mondo/cultura-ed-eventi/a-montevarchi-arrivano-tanti-bellissimi-babbo-natale/ )

Megjegyzések

Megjegyzés küldése

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Hagyományok

-
Kép
 Andrea C.: Nem is emlékszem, mikor volt olyan szenteste, amikor mindennel elkészültem, és nem kellett huszonötödikén reggel ajándékkísérők vagy csomagolópapír után rohangálnom a lakásban. Most minden ajándékom becsomagolva és felcímkézve várta egy ikeás szatyorban, hogy elvigyem őket a szüleimhez. A karácsonyfánk ott állt feldíszítve a nappaliban, mellette a lego betlehem, ami már csak a Jézuskára várt, addig viszont még volt egy kis idő. Ezt a betlehemet néhány éve a kényszer szülte, amikor Stefanóval és Diegóval szenteste jöttünk rá, hogy szeretnénk egyet, de már minden zárva volt. Ekkor került elő egy doboz lego, és azóta minden évben abból építjük, de persze nem az utolsó pillanatban. Kinyitottam hát egy doboz sört, és hátradőltem a kanapén Stefano mellett. A Kisjézuson kívül ugyanis még egy dolog volt hátra a szentestéből: hogy hárman együtt megnézzük a Harry Potter és a Bölcsek Kövé t. Ezt nem tudom, mikor kezdtük el csinálni, lehet, hogy még akkor, amikor Milánóban laktunk...
További információk

Espresso macchiato

-
Kép
- Na, mi ez? - tolt elém Jadran egy cappuccinós csészét. - Fenyőfa? - tippeltem, mert a tejhabban látható rajz leginkább arra hasonlított. Jadran diadalittasan elvigyorodott, majd bólintott. - Ez egyre jobban megy! - dicsértem meg. - Már karácsonyi gömböt is tudok - újságolta lelkesen. - Jure azt mondta, hogy csinálhatnánk olyan akciót, hogy aki kitalálja, mit rajzolok a tejhabba, az kap egy kupont, amit legközelebb beválthat egy ingyen kávéra. - Nem tudom, hogy ez most gonosz vagy zseniális - jegyeztem meg. - Már bocs. - Nem gond - rázta meg a fejét Jadran. - Carlos amúgy se egyezett bele. Ekkor, szinte végszóra, az említett spanyolul szitkozódva vágott földhöz egy összegabalyodott égősort. Az elmúlt napokban nem ez volt az első hasonló eset. - Carlos, minden oké? - kérdeztem. - Segítsünk? - Köszi, de boldogulok - felelte, mire Jadran a fejét csóválta. - Elég stresszes mostanában - mondta. - De arról persze nem beszé...
További információk

Crêuza de mä

-
Kép
 Dorothy: Ha két hete valaki azt mondja nekem, hogy az új évet egy genovai templomban fogom kezdeni, aktív és nyugdíjas dokkmunkásokat hallgatva, valószínűleg képen röhögöm. Ehhez képest január elsején este egy kis genovai templom karzatán ültem, miközben az oltár előtt és a közlekedőfolyosón jelenlegi és volt dokkmunkások énekeltek. Meg volt egy gitáros és egy zongorista. - Ez a VIP-páholy - magyarázta Diego Solari, amikor felmentünk a lépcsőn. Amikor megérkeztem a templomhoz, akkor szembesültem azzal, hogy én nem ismerek senkit, a közönség többi tagja viszont úgy tűnt, ismeri egymást. Aztán megláttam Diegót és Stefano Damontét, akik integettek, hogy csatlakozzam hozzájuk. - VIP-páholy? - nevettem el magam. - Mert itt nem ül eléd senki, akinek a frizurája kitakarja a fél kórust? - És kommentálhatod a koncertet anélkül, hogy bárki nagymamája csúnyán nézne rád - bukkant fel mellettem a semmiből Andrea Canepa. - A sajátodat is beleértve. - Szia, neked nem oda...
További információk